Tanévzárás

Múlthét pénteken sikeresen lezárult egy újabb félév, de aztán valahogy eltűnt a tengernyi szabadidőm. Most, hogy sikerült visszatérni leírom az én éves visszaemlékezésemet – ahogy minden évben félévkor és évvégén meg kellett tenni az ofőnek.

Egy minden tekintetben tanulságos évet zártam, ami a jegyeimen és az idegállapotomon is nagyon jól látszik. Lehet nevetni, de én elégedett vagyok a teljesítményemmel, annak ellenére, hogy nem a valóságot tükrözi. Ez volt a negyedik év, amikor szinte belebetegedtem év közben az iskolába annyira akartam valamiféle elismerést – mint eddig, ez idén sem sikerült.

Ebben az évben segítettem a padtársamnak azzal, hogy lenézte rólam a dolgozatokat. Érdekes, mert a történelem tanárom közölte velem egyik délután – természetesen dolgozat után –, hogy nehogy azt higgyem, hogy nem látta, ahogy másolok P.-ről. Pofoncsapás volt, de ettől a tanártól nem az első (és nem is az utolsó).

Ebben az évben megtudtam, hogy csak azért nem lett 4/5 a történelem dolgozatom, mert én mindig írok a másik osztálytársam K. pedig végre írt – igaz, tudja ám, hogy rólam másolta, de én csak négyest érdemlek. Sőt, ugyanez a tanár adott nekem első dolgozatomra kettest, P.-nek meg hármast és mikor rákérdeztünk miért azt mondta a tanár, hogy nem szereti a rizsázást és én azt csináltam – mondanom sem kell, hogy P. kiről másolta a dogát, ugye?

Ebben az évben megtudtam, hogy én mindig csak egy jeggyel rosszabbat kaphatok, mint P. Valamint azt is, hogy minden tanár tudja ám, hogy én lesek őróla – fantasztikus érzés, a szívem repes. Megjegyzem minden dolgozat után el kellett viselnem, hogy P. öröm ujjong – vagy éppen hisztizve mutogatja a tanárnak a dolgozatainkat, hogy márpedig az enyém nem lehet jobb.

Ami a legszebb, hogy megtudtam, ha a tanár azt mondja „mindenki, aki megszólal órán az kap egy pluszpontot” akkor az rám nem vonatkozik. Így lehet az, hogy habár irodalom órán igyekeztem a maximumot nyújtani – az órába bekiabálás nélkül –, nem értem el semmit. Szomorú.

Érdekes, hogy P.-nek csak azért lett jobb az év végi átlaga, mert az ofő kihisztizte neki a példás magatartást – pedig én őszintén mondom, nem adtam volna meg neki. Nem azért, mert ha a dicséreteit (asszem kettő is volt neki ez évben) nézem akkor reális lenne, hanem az igazolatlanjai és a késései, az órába való belepofázásai és a többi.

Van viszont két dolog, amin nem tudok meglepődni, akkor sem ha húzzák a hajam és megfenyegetnek, hogy lepődj meg. Az egyik az, hogy az ofőm konkrétan semmibe vesz – nos, az utolsó előtti nap engem említett meg, mint „tipikusan az, akinek nincs az ég egy adta világon semmije” utalva ezzel a két igazgató dicséretemre és az egy szaktanári dicséretemre. A másik pedig, hogy én soha az életbe nem leszek elismerve a sulimban – jó, ez így nem igaz, mert az igazgató szimpatizál velem. Sosem fogok év végén se oklevelet, se könyvet kapni. Soha.

Nem szeretem az iskolám, egyre jobban nem – pedig én igazán nem szerettem volna sokat, csak egy picike elismerést. Amúgy a vak is észrevette már, hogy se Anm., se én nem kapunk semmit – akkor sem, ha meggebedünk. Mi nem vagyunk tanár kedvencek, de már csak egy év.

Az év végi jegyeim:

Magatartás 5

Szorgalom 5

Irodalom 4

Nyelvtan 4

Történelem 4

Etika 5

Angol 4

Német 4

Matematika 4

Fizika 3

Biológia 3

Testnevelés 5

Társadalomismeret 5

Média 3

Művészetek 4

Limit, rendelés, kész mű?!

Limit, rendelés, kész mű!?

{Türelem, nem biztos, hogy a rózsa designt terem}

Mint általában sokan én is mástól szoktam kérni design átalakítást és volt már dolgom nagyon jó és kevésbé jó munkával is – sőt, olyannal is, ami el sem készült. Vajon, ha valaki mindent átnéz (értsd: leellenőrzi, hogy van-e szabad hely; megnézi a rendelés menete menüpontot) és utána írja le a pontos kérését teljesítve lesz a rendelése?

Nagyon sokszor láttam azokat a bejegyzéseket a design blogokon, hogy „Mi is emberek vagyunk”, ami igaz is – de akkor ne írjuk ki, hogy „Aktív” a design rendelés, mert sokan írni fognak. Sok esetben találkoztam olyannal, hogy kitették, hogy aktívak aztán semmi sem történt.

Saját példáim is vannak:

Volt egy alkalom, amikor designer visszaírt és egy hónapig vártam mi lesz, majd megkaptam az üzenetet, hogy magánéleti okokból kifolyólag nem tudja elkészíteni a designt. Belül kicsit elszontyolodtam, de aztán találtam egy hónappal később olyat, aki megcsinálta a designt. A magánéleti dolgokat megértem, de amikor utána megjelenik még négy design átalakítás az oldalon (egyik két héttel azután, hogy nálam például vissza lett mondva és oda van írva, hogy „nemrég készült”) az egy picit bosszant.

A mostani helyzet pedig a következő volt: végre lett volna lehetőségem egy teljes designt kapni egy igen elit helyről, de egy hónappal a rendelés után semmi (a hangposta felelt csak). Megnéztem a limitet, mindent leírtam és mégse kaptam választ – se a többiek, akik akkor rendeltek, amikor végre aktív lett a rendelés. Aztán valaki megkérdezte, hogy tényleg nem teljesítenek rendelést, és a válasz igen nyersen érkezett.

Viszont szerencsére találtam valakit, aki munkájában nagyon megbízom – ő készítette az verses blogom kinézetét is. (Csak úgy zárójelben megjegyezném, hogy maga a kritikaíró páros nagyon ügyes, bár jelenleg szünetelnek.) Náluk is van limit, viszont ők nem olyanok, hogy nem is nézik kiféle, miféle írt – megnézik és válaszolnak: ők törődnek a rendelőkkel.

Mióta ennyi design blog van – a sok kezdővel az interneten –, azóta mindenkinél van limit és rendelési sorrend. Nem is lenne gond ezekkel, de a designerek – tisztelet a kivételnek – egyre jobban fennhéjázóbbak lesznek, ami nem jó! Sorra arra találkozom, hogy egyrészt nem egyértelmű, hogy van-e rendelés (oldalra aktív van kiírva, a limit menüpontban viszont inaktív); másrészt ha valamelyik rendelő, aki háborog, mert nem kapott semmilyen visszajelzést, akkor rögtön készül is a bejegyzés, hogy milyen hálátlan.

Félreértés ne essék, én megértem, hogy nem robotok – csak azt nem értem, akkor minek húzzák el a mézesmadzagot mások előtt. Sokan vannak olyanok, akik tisztességgel kivárnák a sorukat, akár hónapokat (!) is várnának, a tökéletes designért – mégse kapnak semmit, mert vagy lemondják a rendelést, vagy el sem kezdik.

Ahogy egyre népszerűbbek lettek a HTML-CSS designok, egyre többen próbálnak átalakítani ilyesfajta sablonokat – azok viszont, akik még csak szárnya bontogató művészek, azok messze le lesznek maradva a nagyoktól. Meg kéne adni a teret mindenkinek, mégis mindenki egy valamire van rákattanva és onnantól kezdve nem tágít onnan.

A limit pedig: valakinél 2, valakinél 6 és olyan is akad, akinél utána még várólista is van. (Általában ez utóbbiak szokták kiírni, hogy túl sok a rendelés, mindenkit letörölnek és amikor majd újra jelentkeznek, akkor akiknek még kell design azok jelentkezzenek.) Jó dolognak tartom a limitet, mondjuk a 4-es számot. Miért? Mert nem csak két szerencsés (és elég gyors) mázlista kaphat designt, hanem a normál (értsd: teljesíthető) mennyiséget érik el vele. A várólista utána pedig nem rossz, csak következetlen. Elvégre, ha kiírom, hogy csak 2-en rendelhetnek, a többi levelet törlöm, és mégis ott virít a várólistán a neve valakinek, akkor mások is fognak levelet írni, mert milyen jó – aztán persze jön a bejegyzés, hogy már ne írjanak és tényleg törli és inkább mindenkit töröl. Szóval, limit igen, de az legyen egyértelmű (értem én ez alatt, hogyha van várólista is, akkor az is legyen feltüntetve és ott is legyen egy minimum 5 személyes határ).

A kész műnél az a jó, hogy megkapod megkérdezik, hogy tetszik-e és elmondhatod, hogy igen vagy nem és miért. Jobb esetben korrigálják a hibát, rosszabb esetben lehordanak, hogy milyen hálátlan vagy. Általában a kész művel mindenki meg van elégedve és kint is hagyja a blogján – legalábbis addig, amíg az elit be nem jelenti, hogy újra aktívak, így aki nem tőlük rendelt rögtön írja is a levelet.

Jut eszembe, az egyik blognál (lehetséges, hogy több blogon is jelen van, én azonban eddig egyen láttam) láttam, hogy tíz napos várakozási idő van mindenkinél, hogy nézzék az aktivitást. Ez jó(l is működhetne, ha aktív lenne a blog) ötlet, hiszen mindig újabb és újabb jelentkezőknek van esélyük azok helyett, akik nem feleltek meg az aktivitásnak (mondjuk az aktivitást nem az érettségi/vizsgaidőszak kellős közepén nézném).

Az én tanácsom, hogy ne feltétlenül oda menj, ahová mindenki – így egyrészt őket leterheled, másrészt a többiek fölöslegesnek fogják magukat érezni és bezárják a blogjukat, pedig talán tehetségesebbek, mint gondolnánk. Valamint figyeljünk a blogra – lehet egy bejegyzésben megírták miért csúsznak, vagy szimplán nem adtak magukról életjelet.

Nektek kik a favorit designeretek? Ki az vagy kik azok, akikre hónapokat is képesek vagytok várni?